Egy igazi C-vitamin bomba: itt a csipkebogyó szezon

Amikor a csipkebogyó (vagy ahogy a népnyelv hívja bicskefa, ebcsipke, vadrózsa, parlagi rózsa) szót halljuk, legtöbbünknek csak az egyik faj képe jut eszünkbe. Ez a hivatalos nevén Rosa canina. Pedig a fogyasztható fajok száma ennél jóval több.

Nálunk a legelterjedtebb a gyepűrózsa (Rosa canina), a berki rózsa (Rosa corymbifera) és a rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa). Néhány faj pedig védett is, így nem gyűjthető az árnyékos helyeket kedvelő Rosa pendulina, és a nagy gyümölcsű Rosa villosa var. sancti-andreae sem.

A külleme

Tüskés vesszőjű cserje, virága kellemes illatú, szabad szirmú, sok porzójú és termőjű. A szirom fehér, rózsaszín, bíbor színárnyalatú is lehet. Az alsó állású magházból szőrös, fásodott falú aszmagtermések csoportja fejlődik az elhúsosodó vacokserlegben, azaz a csipkebogyó áltermésen belül.

A csipkebogyó éretten általában piros, de bizonyos fajoknál narancssárga, rozsdabarna, fekete is lehet. A drog az érett, hosszában kettévágott áltermésének aszmagoktól, szőröktől kocsánytól és virágrészektől megtisztított, korsó alakúan kiszélesedő, megszárított vacokrésze. Az egész csipkebogyó termés 0,3-0,65% C vitamint tartalmaz, találhatók benne egyéb vízben oldódó vitaminok (B1, B2 és P) karotinoidok, szénhidrátok, illóolaj és pektin is. 

Hol él?

A fajok az egész ország területén élnek, tömegesen találhatók az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, a Tolnai–Baranyai-dombvidéken.

Az erodált hegyoldalakon, tölgyesekben, erdőszéleken erdőirtásokban, bozótos helyeken, út- és csatornapartokon talál kedvező életfeltételeket.

Legenda

A csipkebogyó gyógyhatását már az ókorban felismerték, akkoriban főleg a sorvadásos betegségeket, később a középkorban a tüdőbetegségeket orvosolták vele. A belőle készült szereket Plinius 32-féle betegség kezelésére ajánlotta.

Legendák is övezik, az egyik szerint virága eredetileg fehér színű volt, de tüskéje megsebezte Aphroditét, az istennő vére színezte aztán rózsaszínűre a növény virágát. Másutt úgy gondolták, hogy Adonisz véréből serkent a rózsa, a rómaiak pedig a dicsőség jelképének tartották. A csipkebokor az egyház szimbóluma is lett. A Biblia Mózes elhívását köti hozzá, a lángoló bokrot a középkorban Máriához kapcsolták és a szeplőtelen fogantatás jelképeként is ábrázolták.

Ha szeretnél

Aki ültetne néhány bokornyit a kertbe, legjobb, ha a Rosa canina fajt választja, ennek gyümölcse nagy, kemény húsú, kitűnő ízű, zamatú, mélypiros színű. Jól tűri a hideget, az erős téli vagy a kora tavaszi fagy sem tesz kárt benne. Félárnyékos, árnyékos helyen egyaránt jól érzi magát, a szárazságot is jól viseli, de a pangó víz nem használ neki. Közepes tápanyagú földben már szép termést hoz.

A szüretelés

Jelentős mennyiségű bogyót már a második, harmadik évben is lehet szedni. A legkorábbi fajok már augusztus végén érnek, de a legtöbb szeptember közepétől szedhető.

A mondás, mely szerint akkor kell szedni, ha már megcsípte a dér, valójában téves, hiszen akkorra a gyümölcs már túlérett, puha a húsa és jelentősen csökken a C-vitamin tartalma. A teljesen érett, még kemény bogyókat érdemes leszedni, majd szárítani. A frissen szedett termés nem tárolható huzamosabb ideig, sem zsákokban sem halmokban, mert rövid idő alatt bemelegszik, ezért tiszta, portalan, huzatos, helyen ki kell teríteni és természetes vagy mesterséges úton megszárítani.

Gyógyhatás

A csipkebogyóról mindenkinek a C-vitamin jut eszébe, nem véletlenül, hiszen kiemelkedő mennyiségben tartalmazza. Megfázásos, influenzás időszakban így igazi segítség, hiszen a szervezet ellenálló képességét erősíti, gyulladásgátló, antibiotikus hatása miatt a téli betegségek idején feltétlenül fogyasszuk. A C-vitaminnak zsírégető hatása is van, a bogyóból készült termékek fogyasztásával a koleszterin és zsírok felszívódását is csökkenthetjük, egyszóval a fogyókúra jó támogatója lehet egy-egy pohárnyi tea.

A kutatások igazolták azt is, hogy a csipkebogyó az ízületi betegeket is segíti, enyhíti a fájdalmakat, csökkenti a gyulladást. E hatása miatt veseproblémákra is ajánlják. Lekvárja a székrekedéssel küszködőkön segíthet, érdemes fogyasztani emésztési panaszok, vese- és hólyagproblémák, bélhurut, hörghurut esetén is.

Fontos, hogy a legtöbb gyógynövénnyel szemben a csipkebogyó teát nem forrázással kell elkészíteni. A termést hideg vízben kell áztatni, mintegy fél napon keresztül, igazi C-vitamin bomba kerül így a csészébe. A gasztronómia is rég felfedezte a benne rejlő lehetőségeket, lekvár, szörp, befőtt egyaránt készíthető belőle. Kicsit munkaigényes vele dolgozni, de egy jó hecsedlilekvár minden energiát megér.