Indul a medvehagyma szezon

Ahogy már a tudományos kutatások is bebizonyították, a sok-sok néven ismert növény – emlegetik úgy is, mint kígyóhagyma, vadfokhagyma, erdei fokhagyma, boszorkányhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sarima, sási-hagyma – gyógyhatásai közé tartozik, hogy kiváló antioxidáns és védi a szervezetet.

Hol találjuk?

A medvehagymát egész Európában ismerik, nálunk főleg a Mecsekben, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben fordul elő nagyobb mennyiségben, jellemzően gyertyán, tölgy és bükk erdők aljnövényzeteként. Főként az árnyékos ligetekben, források közelében, hegyvidéki területeken érdemes keresni. Áprilistól május közepéig virágzik, a levelet ekkor érdemes szedni, hagymáját szeptemberben és októberben gyűjtik.

Ha igazán természetbarátok vagyunk, érdemes figyelni arra, hogy szedésekor egy tőről csak a levelek felét szedjük le, így a növénynek marad ereje a további fejlődéshez: virágzik, majd magot hoz és a magok elszórásával biztosítja az állomány további fennmaradását, legalább három leveles állapotban kell lenniük ahhoz, hogy új sarjhagymákat képezzenek.

Fontos, hogy a medvehagyma kereskedelmi célú gyűjtéséhez minden esetben engedély szükséges. Ezt magánterület esetén a tulajdonostól, állami erdő esetén a területet kezelő erdészettől kell kérni. De előírás vonatozik arra is, hogy miként lehet árulni a medvehagymát, a címkén szerepelnie kell a gyűjtő vagy forgalmazó nevének, illetve a származási országnak is.

Biztos lelőhelye egyébként Pécs közelében az Éger-völgy és a Száraz-kút-pihenő, Orfűn és Bakonybélben pedig tömeges előfordulása miatt még fesztivált is szerveznek a medvehagyma tiszteletére. 

Mire figyeljünk?

Nézzük meg alaposan, mielőtt letépnénk és felhasználnánk. A medvehagyma hagymája, amivel áttelel, hosszúkás, tojásdad, fehér színű. Levelei hosszú nyelűek, elliptikusak, nagyméretűek és a felületük fényes. A virágzati szár 10-40 cm hosszú, a fehéres színű, ernyős virágzatok április-májusban fejlődnek rajta. A gyakorlatlan gyűjtő első látásra könnyen összetévesztheti a májusi gyöngyvirággal, ennek elfogyasztása pedig halálos szívproblémát okoz.

Ha alaposan megfigyeljük látható, hogy a medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagyma-illatú, míg a gyöngyvirág levelei rövidebbek, jóval szélesebb, tojásdad alakúak és szagtalanok; virágai a tő közelében erednek és jellegzetes, édes illatúak. Legkönnyebben a virágzatuk alapján különíthetők el; a medvehagyma hófehér, csillag alakú virágai jól megkülönböztethetők a gyöngyvirág illatos, harang formájú virágaitól.

Előfordulhat persze, hogy a medvehagyma levelek közé gyöngyvirág levél keveredik, célszerű tehát a leveleket egyenként megmosni, majd fonákjukkal felfelé fordítva összehasonlítani. A gyöngyvirág bőrszerű levelei fényesek, és jóval szélesebbek a medvehagyma leveleinél, de a gyökérzetük is árulkodó, hiszen a medvehagyma hagymával rendelkezik, addig a gyöngyvirág tarack-gyökérzetű.

Kívül-belül egészség

A medvehagymát elsősorban íze miatt fogyasztjuk, sokoldalúan felhasználható ételekben, sőt italokban egyaránt. Ami viszont a legfontosabb, hogy nagyon sok gyógyhatása van. A népi orvoslás a medvehagymát a hurutos megbetegedések megelőzésére, enyhítésére és emésztési panaszok kezelésére alkalmazta elsősorban. Vagyis a tél végén, tavaszi elején gyakran kialakuló felső légúti betegségekre bátran használhatjuk, ilyenkor jól jön az is, hogy természetes antibiotikum, tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat is.

A tudományos megfigyelések viszont kimutatták, hogy ennél sokrétűbb a medvehagyma gyógyereje. Vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. A hagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének és így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése viszont nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat.

Népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrűek azonban fokozott óvatossággal alkalmazzák, mivel bőrgyulladást, bőrkiütést, bőrpírt okozhat.

Mit készíthetünk belőle?

A medvehagymát főleg frissen érdemes fogyasztani, de ha később is szeretnénk élvezni az ízét, száríthatjuk, fagyaszthatjuk vagy apróra vágva olívaolajban is eltehetjük. Frissen akár salátába keverve, akár fűszerként szendvicsfeltéthez, köretekhez ehetjük, esetleg apróra vágva megszórhatjuk vele a vajas kenyeret is.

Kedvelt a medvehagymás olasz szósz, a pesto is, amit tésztára öntve egytálételként ehetünk, egészséges, laktató ebéd lesz belőle. Sokszor készítenek belőle levest, főzeléket, sőt ihatjuk is a medvehagymát, bor és tea formájában, előbbinél a friss levelet fehérborral forralják össze, a teát pedig szárított változatból készítik, köhögésnél szinte azonnal segít, szünteti a torokfájást, enyhíti a nátha tüneteit.