Nagy az érdeklődés a gyógynövények iránt
2020-ban indult először gyógy- és fűszernövények felsőoktatási szakképzés a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem gyöngyösi Károly Róbert Campusán Lakatos Márk, mesteroktató, szakkordinátor elképzelése alapján. A szak indulása óta fokozott érdeklődésre tart számot, jelenleg is több mint kétszázan tanulnak nappali és levelező munkarendű képzéseken, ami azóta - a MATE megalakulásával és szerkezeti változásával - a nagy múltú Keszthelyi Georgikon Campuson is a választható képzések között van.
A szaklétesítési munkák még 2017-ben indultak, mivel nagy igény mutatkozott egy olyan új felsőoktatási szakra, amiben jól hasznosítható, gyakorlati ismeretek szerezhetnek a gyógy-és fűszernövényekről azok, akiknek a kertészmérnöki alapképzési szak nem megfelelő. A felsőfokú gyógynövény-technológus képzés rövid ciklusú, képzési szintje négy féléves, amelyben az utolsó félév szakmai gyakorlat. A képzésen végzett hallgatók később az agrár-alapképzési szakokra (pl. kertészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki) emelt szintű érettségi vizsga teljesítése nélkül jelentkezhetnek a megszerzett oklevelük minősítése alapján.
A modulokra tagolódó képzés döntő részét a gyógynövényágazathoz kapcsolódó általános és technológiai ismeretek teszik ki, úgymint a gyógynövény- és drogismeret, vadon termő gyógynövények gyűjtése, gyógy- és fűszernövények termesztése, feldolgozása, minősítése, fitoterápia. Ezen kívül a gazdálkodást megalapozó és segítő mezőgazdasági, jogi és marketingismeretek, a termesztés és termék-előállítás diverzifikációját elősegítő ismeretek, valamint a kötelező közös kompetencia modul tárgyai is nagy hangsúlyt kapnak a képzésben. A szak nagy erőssége, hogy kifejezetten gyakorlatorientált: a nappali munkarenden 560 óra, levelező munkarenden 240 óra gyakorlatot kell teljesíteniük a hallgatóknak, ehhez helyszínt a MATE telephelyein biztosítanak, illetve az intézményen kívül, a gyógynövényágazatban tevékenykedő több cégek, köztük jó páran a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács tagjai is, valamint néhány székelyföldi vállalkozás is. A gyógynövény termesztés, gyűjtés és felhasználás helyi hagyományai és a határon túli hallgatók jelentős érdeklődése miatt további tervei vannak a képzéssel a szakkordinátornak: későbbiekben tervezik a szak meghirdetését Székelyföldön is.
Lakatos Márk a gyógynövény ágazat jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről beszélt az interjúban. A szakember szerint, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés jobb kihasználása jó lehetőség lenne a gyártóknak és egyelőre nem használják ki az előnyeit. A gyógy- és fűszernövények felhasználása élelmiszerként jó irány, de kaphatnának a jelenleginél is nagyobb szerepet sok területen, így a közétkeztetésben is, mivel a folyadékbevitel változatos eszközei lehetnek a nem erős hatású, élvezeti értékkel bíró, Magyarországon gyűjtött vagy termesztett alapanyagból származó gyógynövényteák.
A teljes interjú itt olvasható.