Bíbor kasvirág, kertünk éke

A bíbor kasvirág évelő, lágyszárú növény. Rostszerű gyökérzete és rövid gyöktörzse van. Szára akár 80-150 cm magas ra is megnőhet, erősen elágazó, sűrűn serteszőrös.  Levele széles-lándzsás, három erű, sötétzöld, széle ritkásan fogazott, mindkét oldala szőrös. Virágzata jellegzetes, kúp alakú fészekvirágzat, illatos. Nyelves virágai sötét-, vagy világos lilák, bíborszínűek, 4-6 cm hosszúak, kb. 0,5 cm szélesek, kissé lefelé hajlók. Júniustól egészen szeptemberig virágzik, termése négyszögletes, barnásszürke kaszat.

Környezeti igényei

A bíbor kasvirág fényigényes, melegkedvelő növény, hazai klímán teljesen fagytűrő. Vízigénye közepes: a szárazabb időszakokban mindenképp gondoskodni kell rendszeres öntözéséről. Talaj- és tápanyagigényére jellemző, hogy a bíbor kasvirág a mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, nitrogénban és humuszban gazdag talajokon fejlődik a legszebben.

Hogyan szaporítsuk?

A bíbor kasvirág többféle módon is szaporítható. A kertben lévő idősebb töveket tőosztással sokszorosíthatjuk, belőlük akár 5-10 új egyedet is nyerhetünk. A tőosztás elvégzésének optimális ideje ősz, vagy kora tavasz, a növényeket 3-4 éves korukban érdemes megújítani ezzel a módszerrel. Tőosztáskor a töveket a földből kiássuk, éles késsel a gyöktörzset több részre daraboljuk, majd végleges helyükre ültetjük őket. Tőosztásnál ügyeljünk arra, hogy legalább 1-2 levelet hagyjunk az egészséges gyöktörzs darabokon, kiültetés után a begyökeresedésig pedig rendszeresen és alapos öntözzük az új növényeket.

A bíbor kasvirág szaporításának másik lehetséges módja a palántanevelés. Ehhez legkorábban márciusban vethetjük el a magokat fűtetlen helyen cserépbe, szaporítóládába, a 4-6 leveles palánták pedig május közepén már végleges helyükre ültethetőek. Ha szabadágyban neveljük a palántákat a vetést csak később – március-áprilisban – végezzük el, a palántákat így szeptember végén-október elején tudjuk majd kiültetni, egymástól kb. 40-60 cm távolságra. A kiültetett palántákat többször, alaposan be kell öntözni, hogy megmaradjanak. Fontos, hogy magvetésnél maximum 1,5-2 cm mélyre kerüljenek a magok! Mivel a bíbor kasvirág igen tápanyagigényes növény, ezért már a telepítés előtt érdemes jó minőségű szerves trágyát kijuttatni a talajba, később pedig nitrogéntartalmú fejtrágyát adni a növényeknek.

Mikor, hogyan takarítjuk be?

A bíbor kasvirág virágzó hajtásait évente egyszer, nyáron, a virágok teljes nyílásakor kell betakarítani. A növények első vágásával érdemes várni kétéves korukig, amikor a növények már több virágot hoznak. A betakarított virágzó hajtások akár frissen is feldolgozhatóak: présnedv, kivonat készíthető belőlük. Ha azonban később szeretnénk felhasználni, árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve szárítsuk ki a felaprított hajtásokat. Amennyiben nem természetes úton szárítjuk, akkor se emeljük a hőmérsékletet 40-50°C fölé. Ha a kasvirág gyökerét akarjuk felhasználni, még tovább kell várnunk a betakarítással: a három-négy éves növényeket ősszel, október közepén-végén kell kiásni, a felszedett gyökereket alaposan – de nem áztatva- mosni, majd aprítás után szárítani.

Kasvirág tinktúra készítése

A friss vagy szárított virágos hajtásokból, gyökérből egyszerűen, akár otthon is készíthetünk alkoholos kivonatot. Ehhez a friss hajtásokat, gyökeret alaposan mosni, majd aprítani kell. Ha a szárított hajtást vagy gyökeret használjuk, azt aprítás után őröljük is, hogy a hatóanyagok jobban oldódjanak. Az előkészített növényanyagot befőttesüvegbe tesszük és jó minőségű alkohollal leöntjük. Szobahőmérsékleten, naponta rázogatva állni hagyjuk kb. 10-14 napig, ezalatt az idő alatt a kivonatok barnás sznűvé válnak. A kész kivonatokat szűrjük, majd fénytől védett helyen, sötét üvegekben tároljuk.