Ehető vadnövényünk a kökény

A kökény (Prunus spinosa), vagy ahogy bizonyos helyeken hívják ekeakadály, boronafa, koronafa, kökönye, tövisfa, kökényszilva vagy zabszilva erdőszegélyek, cserjés mezsgyék, bozótok, mezőgazdasági területek határán előforduló, Magyarországon közönséges cserje. 1-2 méter magasra nő meg, ágai elágazóak, rajtuk jellegzetes szúrós ágtövis található. Leveleik 2-3 hosszúak, rövid nyelűek, tojásdad alakúak, szélük fűrészes. Virágait kora tavasszal, lombfakadás előtt nyitja, színük hófehér. Gyümölcse kerek 1-1,5 cm átmérőjű kékes, hamvas felületű csonthéjas termés, húsa zöld színű, íze fanyar, savanykás.

Gyógynövényként tavasszal gyűjtött virágai (Prunis spinosae flos) és ősszel szedett termései  (Pruni spinosae fructus) miatt használjuk. Értékes hatóanyagai eltérőek a növényrészekben: a virágok flavonoidokat, procianidineket tartalmaznak, a termések ezzel szemben cserzőanyagokat, C-vitamint, cukrot, pektint, szerves savakat és festékanyagokat.

A szárított kökény virágokat a hagyományos népi gyógyászat hashajtó, vizelethajtó teákba használja, emellett vérnyomáscsökentő hatást is tulajdonítottak neki. Termése cseranyag-tartalmánál fogva összehúzó, szorító hatású: bélhurut, hasmenés kezelésére használható főzet, vagy a friss bogyó levének formájában alkalmazva, de szájüregi sebek, gyulladások kezelésére is ajánlották öblögetőszerként. Bár a kökény gyógyhatásával kapcsolatos tudományos adat kevés áll rendelkezésre és klinikai vizsgálatot sem végeztek vele, a virágdrogban található hatóanyagok - flavonoidok, procianidinek- vizelethajtó hatása korábban bizonyítást nyert. A bogyók sok színanyagot tartalmaznak, régebben festékanyag kinyerésére előszeretettel használták: az éretlen bogyó fermentált levével a tintát helyettesítették, világos kék színt nyertek vele, míg a megszárított bogyókkal vöröses árnyalatot festettek. Kérgét bőrcserzésre használták, leveleit pedig tea hamisításra gyűjtötték, azok küllemi hasonlósága okán.

A kökény virágát kora tavasztól – március-áprilistól- gyűjthetjük, a cserjék rügyfakadása előtt, ilyenkor a kökény bokrok már messziről fehérlenek a nyíló virágoktól. A hófehér virágokat száraz időben, teljesen kinyílt állapotban, kocsány nélkül, azokat lecsípve szedjük kosarakba, ügyelve arra, hogy a leszedett virágok ne törjenek, nyomódjanak, sérüljenek, mert akkor szárítás során barnulhat a növényanyag. A virágok szárítása közvetlen napfénytől védve, vékony rétegben kiterítve történjen. Az ily módon gyűjtött és feldolgozott szárított virágok fehérszínű színűek, enyhe illatú.

A termések gyűjtésének ideje ősszel jön el. Az optimális időpont ehhez az időjárás függvényében változik, meg kell várni vele az első fagyokat, hogy a dér megcsípje bogyókat. Ekkor a termések fanyarsága csökken, enyhén édeskéssé válnak és megpuhulnak. Begyűjtés után a termések aszalókban száríthatók, vagy további feldolgozásra használhatóak: likőr, kocsonya, befőtt, mártás, dzsem és gyümölcsbor is készülhet a kökény termésből.

Kökénylikőr készítése

A begyűjtött kökényterméseket megtisztítjuk az egyéb növényi részektől, megmossuk, szárítjuk. Azonos mennyiségű cukorral összekeverjük, tehát 1 kg bogyóhoz, egy kg cukrot adunk. A cukrozott bogyót befőttesüvegekbe adagoljuk, egész fahéjrúddal, félbevágott vaníliarúddal ízesítjük,  gyógyszertári alkohollal, gyümölcspálinkával, vodkával felöntjük, majd 5-6 hétig naponta rázogatva érleljük. Ha kész van a likőr, szűrjük, kis mennyiségben vendégváróként fogyasztható, vagy ételek-italok ízesítésére használható.

Kökénykocsonya készítése

2 kg megtisztított, megmosott kökényt és 2 kg hámozatlan, gerezdekre vágott almát zománcozott edényben kevés vízzel puhára, pépszerűvé főzzünk. Ezután sűrű szitán, vagy vászondarabon átcsepegtetjük a gyümölcspépet. A lefolyt léhez 2 kg cukrot hozzáadunk, felforraljuk, majd lassú tűzön, a forralás közben keletkező habot eltávolítva, addig főzzük, amíg elkezd kocsonyásodni. A gyümölcskocsonyát még melegen, üvegekbe töltjük, tartósítószert teszünk a tetejére, majd celofánnal lezárjuk.

Kökénybefőtt készítése

Az érett kökénytermést megmossuk, válogatjuk. A kökényhez képest fele mennyiségű vizet és cukrot forralunk, a bogyókat hozzáadjuk,  pár percig közepes tűzön főzzük, majd hagyjuk a gyümölcsöket a lében kihűlni. A terméseket ezután üvegekbe rakjuk, a kihűlt levet forraljuk, majd a bogyókra öntjük. Az üvegek tetejére tartósítószert tehetünk, majd celofánnal lezárjuk.