Gyógynövénytermesztés hagyománya és jelene a Pannonhalmi Főapátság kertjében

A monostorokba zárt bölcsesség

Az európai gyógynövénykultúra megteremtésében kiemelkedő szerepet játszottak a monostorok. Ismeretes, hogy az ókori írásos kultúrát a könyvmásoló műhelyekben dolgozó szerzetesek mentették át az újkor számára. Mivel a monostorok egyik legfontosabb szolgálata kezdetek óta a betegek gyógyítása volt, a szerzetesek a gyógynövényes könyveket bizonyára nemcsak másolták, hanem nagy érdeklődéssel olvasták is. Így tehát az ókor tudományosságán nőttek föl.

Szent Benedek, a nyugati szerzetesség atyja Kr.u. 540 körül írta reguláját, a szerzetesi életszabályzatot. A bencés regula elterjesztése Nagy Károly uralkodó nevéhez fűződik, aki birodalomépítő politikájában fontos szerepet szánt a szerzeteseknek, kulturális és gazdasági központokká emelve a monostorokat. Ő maga több monostort is alapított.

Kórház a templom mellett

Az építkezésekhez 820 körül készíttetett egy tervet, amely később a Szent Gallen-i kolostorterv néven vált ismertté. A terv maga idejében nagyon újszerű volt, a templom mellé kórházat terveztek, sőt orvosi lakást is. A gyógynövényes kert (herbularius) terve is teljesen precíz volt, pontosan leírták, melyik ágyásba milyen gyógynövényt kell ültetni. Már akkor tudták, hogy nem mindegy, mely növények kerülnek egymás mellé! A szerzetesek - a kiszámíthatóság miatt - elsősorban a gyógynövényeket termesztették: a zsályát, a rutát, a mentát, a citromfüvet, a rozmaringot, az izsópot, a ricinust, a benedekfüvet stb.

A gyógynövényekből gyógyszert készítettek a betegek számára: kenőcsöt (unquentum), gyógyolajat (emulsio), zselét (electuarium), labdacsot (pillula), port (pulvis), alkoholos kivonatot (tinctura), teát (decoctum) stb., külső és belső használatra egyaránt. A már említett kolostortervben az orvos lakása mellett megtaláljuk a gyógyszerkészítésre szánt helyiséget (domus medicorum) is.

A gyógyítás szertartása

A monostori gyógyászat igazi titka abban rejlik, hogy a gyógyító szerzetes nemcsak a természet erejével számol, hanem a fűben, fában orvosságot alkotó, teremtő Isten erejével is. Szertartáskönyvek sokasága gazdag áldásgyűjteményekkel tanúskodik arról, hogy a gyógynövényeket megáldották, a betegekért pedig imádkoztak. Nem mágiát űz a középkor gyógyító szerzetese, amikor imádkozik; nemcsak imádkozik a betegért, hanem valóban hatásos, saját maga készítette gyógyszert is ad neki.

A századokon át megszakítás nélkül működő monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, könyvekben, receptúrákban lejegyezve, melyek ma is hozzáférhetők.

Magyar kertek

Rapaics Raymund Magyar kertek című művében, amikor a 996-ban Pannonhalmán megtelepedett szerzetesek kertkultúráját kutatja, szintén a Szent Gallen-i kolostorkertre hivatkozik. Pannonhalmán is az lehetett a minta. Az apátság levéltára őriz 1201-ből egy helyi keletkezésű oklevelet, melynek hitelesítői között megtalálható a "kórház mestere, Márton" szerzetes is. II. András király 1221-ben megerősített egy birtokadományt, amely a szerzetesek betegházának fenntartását szolgálta. Oros pannonhalmi apát pedig 1226-ban a jövedelmek egy részét az idegen betegek ápolására rendelte.

Az apátság, alapítása után nem sokkal - épp úgy, mint a korabeli más európai monostorok - kórházat tartott fenn a környék betegeinek ellátására, ahol szerzetesek gyógyítottak.

Pannonhalmi orvosi tanácsok

Könyvtárunk anyaga a barokk korra jelentős gyarapodást mutat.

Az 1658-as könyvtári katalógus tanúsága szerint 36 db orvosi vonatkozású mű található a könyvtárban. A korai szakkönyvek közül az 1540-es frankfurti kiadású Dorstenius: Botanikon a legértékesebb. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzését találjuk. Aláhúzások, margóra írt bejegyzések igazolják, hogy nap mint nap forgatandó kézikönyvnek tekintették. Magyar nyelvű növény-megnevezései nyelvtörténeti szempontból, a receptek és az orvosi tanácsok gyógyászati szempontból jelentősek.

1786-ig folyamatosan éltek gyógyítással foglalkozó szerzetesek Pannonhalmán: Edel Demjén és Kiss Demjén sebész, Reisch Elek és Monni Lukács gyógyszerész testvérek. A könyvtár megőrizte szakkönyveiket, kéziratos feljegyzéseiket, receptúra gyűjteményeiket, rendeléstani kézikönyveiket, melyben saját tapasztalatukat, az általuk alkalmazott módszereket és eljárásokat írták le.

A gyógyteák születése

Talán Reisch Elek gyógyszerész testvér hagyatéka a legértékesebb. Bajorországból származott, már képzett gyógyszerészként jött a monostorba. Praescriptiones medicae (Orvosi előírások) című rendeléstani kéziratos könyve különösen izgalmas. Hallgató korától kezdve jegyezte ebbe a könyvecskébe azt a több mint 500 receptet, amelyet ő maga is alkalmazott. Leginkább a gyógyteákat kedvelte. Az ő receptjei alapján készült el a pannonhalmi filteres teacsalád köztük: pl. a Laudes, a Veperás, a Májvédő és a Szívnyugtató tea.

A mai kutatómunka izgalmas feladata összevetni a régi receptek eljárásait, összetevőit, a kolostori gyógyászat tapasztalatát korunk farmakológiai, toxikológiai, klinikai és fitoanalitikai vizsgálatainak eredményeivel.

A gyógynövénytermelés jelene és tervei:

Jelenleg négy hektáron termelünk levendulát. A teljes termést mi magunk dolgozzuk fel. A szárított virágból teát csomagolunk, egy részét illatpárnákba töltjük, más része csokorként kerül forgalomba. A virág zöméből gőzdesztillációs eljárással levendula olajat állítunk elő. 

A többi gyógynövényünk a kakukkfű, az orvosi zsálya, a borsmenta és citromfű is helyileg kerül feldolgozásra, tea, fűszernövény, illóolaj és kozmetikum alapanyagként hasznosítjuk.

 A fűszernövények felhasználása karakteres jelleget ad a gasztronómiának, a korabeli alkoholban kivonatolt gyógynövényeket ma likőrként élvezhetjük, vagy a cukrászatban felhasznált gyógyfüvek is széles felhasználási lehetőségét erősitik meg a gyógy-, és fűszernövényeknek. 

Gyógynövény Manufaktúra (Officina Sancti Martini)

A gyógynövény műhelyben, a korabeli szerzetesi receptúrákat ötvözve a modernkori előírásokkal és alapanyagokkal, gyártjuk a krémeket, szappanokat, balzsamot: pl.  a levendula illóolaj bázisú Lavandis termékcsaládot, a körömvirág, mandulaolaj bázisú Miraculosum termékcsaládot, vagy az orvosi zsálya bázisú Salvia termékcsaládot. A kolostori gyógyászat jól bevált és fontos terápiás eszköze a fürdő. Szent Benedek arról rendelkezik, hogy a fürdés használatát ajánlják fel a betegeknek, ahányszor hasznukra van. A fürdősó és a lábápoló só használata révén a gyógynövények harmonizáló, stressz oldó, nyugtató, és tisztító gyógyhatásai élvezhetők. Reisch Elek bencés gyógyszerész rendeléstani kézikönyvében szereplő kenőcs receptje nyomán újra gyártásra került az Arcanum (csodaszer, titokzatos elixír) nevű balzsam, amely 17 féle gyógynövényt tartalmaz. 

A gyógynövények alapanyagként való hasznosításán túl, a Pannonhalmi Főapátság missziós feladatának tekinti a látogatók számára, a gyógynövénykultúra és gyógyászati hagyomány megismertetését. Erre szolgál a nagykultúrában termesztett gyógynövények bemutatásán túl a 16 parcellás Sankt Gallen-i kerthez és a 28 parcellás Bemutató kerthez kapcsolódó múzeumpedagógiai és ismeretterjesztő idegenvezetések és programok is.

Hortobágyi T. Cirill, Szabó Márton