Természetes köptetők
Forrás: www.gyogynovenylap.hu
A téli időszakban nagyobb gyakorisággal előforduló meghűléses megbetegedések során a felső légutak (orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége) nyálkahártyája kiszáradhat, és az így kialakuló fokozott ingerlékenység köhögési rohamokat válthat ki. Ilyenkor a köhögés jellemzően nem jár köpetürítéssel, ebben az esetben száraz köhögésről beszélhetünk. Ugyanakkor megfázásos megbetegedésekben fokozódhat a nyáktermelődés, amely váladékürüléssel járó, produktív köhögést okoz. Míg száraz köhögés esetén a köhögés csillapítása az elsődleges cél, addig a produktív, köpetürítéssel járó köhögés kezelésére köptető hatású szer alkalmazása javasolt, amely elősegíti a nyák eltávolítását. A képződött váladék hígításával megkönnyíthető a köpetürítés, melynek egyik módja lehet a nagy mennyiségű folyadék, mint például koffeinmentes gyógyteák (kamilla-, hársfa-, bodzavirág-, csipkebogyótea) fogyasztása.
Köptető hatású gyógynövények
Az illóolajok (pl. kakukkfű-, eukaliptusz-, menta-, fenyőillóolaj) közvetlen a hörgőkre kifejtett köptető hatásuk miatt alkalmazhatók produktív köhögésben. Az illóolajok zsíroldékony összetevői a bőrön, a légutakon és a gyomor-bél nyálhártyán keresztül is felszívódnak, majd ezt követően a légutakban választódnak ki, ahol csökkentik a légúti váladék viszkozitását. Ez azt jelenti, hogy a sűrűn folyó váladék hígabbá válik, és ezáltal könnyebben ki tud ürülni. Az illóolajok hatóanyagai a tüdő csillóshámjának az aktivitását is fokozzák, így segítik elő a váladék eltávolítását. Az illóolajok nagy része helyi baktérium-, gomba- és vírusellenes hatással is rendelkezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mentaillóolaj és a mentol 6 éves kor alatti gyermekek és asztmások esetén hörgőgörcsöt válthat ki, ezért alkalmazásuk nem ajánlott.
A kankalingyökérben és édesgyökérben lévő szaponinok kémiai szerkezetük révén csökkentik a felületi feszültséget, valamint a garat nyálkahártyájának ingerlésével köhögést váltanak ki, így nem csak a váladék viszkozitását csökkentik, de annak eltávolítását is elősegítik. A szaponinok előfordulása a növényvilágban igen gyakori, vízben és alkoholban egyaránt jól oldódnak, de a gyomor-bél rendszerből rosszul szívódnak fel, hosszú távú alkalmazásuk során a gyomor-bél nyálkahártya irritációja léphet fel. A hánytatógyökér (Cephaelis ipecacuanha) hatásért felelős vegyületei kis mennyiségben alkalmazva köptetők, nagyobb adagban azonban hánytató hatásúak. A gyomornyálkahártya ingerlése miatt a köptetők túladagolása émelygést, hányingert és hányást válthat ki.
A köptető hatású gyógynövények közül kiemelkedő jelentőségű a közönséges borostyán(Hedera helix), melynek használata már az ókor óta része az európai kultúrának és tradicionális gyógyászatnak. Légúti megbetegedésekben történő alkalmazására azonban csak az előnyös tulajdonságú hatóanyagainak megismerése után került sor. A borostyán köptető hatása mellett enyhe görcsoldó hatással is rendelkezik. A növény egyik szaponin-típusú hatóanyaga hörgőtágító hatással is rendelkezik, ezért a standardizált borostyánkivonatot tartalmazó készítmények (pl. csepp, szirup) alkalmazása krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedők számára is előnyös lehet. Klinikai vizsgálatok során igazolták, hogy a borostyánkivonat nemcsak a produktív köhögéssel járó hörghurut esetén csökkenti a tüneteket, hanem az olyan kínzó, száraz köhögéssel járó betegségek esetén is hatásosnak bizonyult, mint a szilikózis. A borostyánkivonat alkalmazásának további előnye a többi, hasonló célból alkalmazott szaponin tartalmú kivonattal szemben, hogy kevésbé izgatja a gyomornyálkahártyát, így a gyermekek is jobban tolerálják a borostyán-tartalmú készítményeket. Alkalmazásuk azonban 1 éves kor alatt nem javasolt.
Általánosan elmondható, hogy a produktív köhögés terápiájában ma is kiemelkedő szerepet játszanak a természetes köptetők. A gyógynövények azonban nemcsak standardizált kivonatok és illóolajok formájában járulnak hozzá a terápiához. Hatóanyagaik egyes szintetikus köptetők kifejlesztése során is ötletadó vegyületek voltak. Az Indiában honos Adhatoda vasica nevű cserje alkaloid-típusú tartalomanyagai, a számos gyógyszer hatóanyagaként ismert brómhexin és ambroxol kifejlesztéséhez szolgáltak modellként.
Tóth Barbara - tudományos segédmunkatárs Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet